A magyar lakosság jelentős része továbbra sem fordít kellő figyelmet kiadásainak rendszeres követésére, pedig azok, akik vezetik a költéseiket, kisebb valószínűséggel kerülnek nehéz anyagi helyzetbe. Az úgynevezett „hónap vége jelenség” elkerülése mellett a fenntarthatóság a pénzügyek terén is egyre többször szempont, amely a mindennapi bankolási szokásainkban is kezd megjelenni. Kökény Dávid, az OTP Bank Termékfejlesztési senior menedzsere szerint a fiatalok már sokkal határozottabbak és tudatosabbak ezen a téren, az egyéni karbonlábnyom csökkentése azonban minden korosztály felelőssége.
A pénzügyi tudatosság hiánya a lakosság körében világszintű probléma, Magyarországon elsősorban a lexikális tudás gyakorlatba való átültetése okoz gondot. A jövőtudatosságot fejlesztő OTP Fáy Alapítvány egyik kiemelt célja a pénzügyi ismeretek terjesztése, elsősorban a fiatalok körében. Csejtei Ildikóval, az alapítvány ügyvezetőjével beszélgettünk arról, hogy milyen programmal készülnek trénereik a november 9-re meghirdetett GEN Z FEST / GREEN fesztiválra, ahol a fenntarthatóság legkülönbözőbb aspektusai, így a zöld pénzügyek is fókuszba kerülnek. Az ügyvezető beszélt arról is, hogy mely témákban a legfontosabb fejleszteni a gyerekek pénzügyi ismereteit és milyen módszerekkel lehet ezt megvalósítani.
Megnyílt az MBH Bank első budapesti digitális kioszkja: az Állatorvostudományi Egyetemen telepített okoskapszulában a hallgatók helyi ügyintéző személyes közreműködése nélkül, biztonságosan és kényelmesen tudnak számlát nyitni. A bank első körben tíz, a magyar FaceKom által fejlesztett digitális banki kioszkot telepít hazai egyetemeken. A tervek szerint a jövőben további banki termékekkel és szolgáltatásokkal bővül az egyetemi digitális kioszkok kínálata.
9 nap múlva, október 1-én indul a bankok kötelező lakossági tájékoztatása - derül ki a GFM közleményéből.
A technológiai újítások és a digitalizáció előretörésének következtében az értékláncok lerövidültek, egyre jellemzőbb, hogy a vagyonkezelők direktben is foglalkoznak az ügyfelekkel. A direkt vagyonkezelés elterjedéséhez azonban még jó pár év kell Magyarországon – hangzott el a Portfolio Future of Finance 2023 konferenciájának vagyonkezelői panelbeszélgetésében. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a pénzügyi tudatosság fejlesztése lenne a nulladik pont, amíg a befektetési portfólió nagy részét a bankbetétek és az állampapírok teszik ki, nehéz ESG-ről beszélni. Kitértek a szakértők az egyre szigorúbb és egyre nagyobb versenyhátrányt okozó szabályozói és kormányzati elvárásokra is.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, május végén jogszabálydömping keretében a legváltozatosabb eszközöket jelentette be a kormány arra, hogy a lakosságot és a pénzügyi szektort állampapír-befektetésbe terelje. Ennek része volt az az előírás is a bankoknak, hogy év végéig mutassák be majd az ügyfeleknek, mennyit nyertek volna, ha pénzüket állampapírba teszik, szemben a (legendásan rosszul kamatozó) bankbetétekkel. A tegnap esti Magyar Közlönyben közzétették azt is, hogyan kellene kinéznie ennek az ügyféltájékoztató levélnek, igaz, július 17-én már megjelent hasonló rendelet, minimális változás történt az akkorihoz képest.
Újabb részletek jelentek meg azzal kapcsolatban, hogy a bankoknak hogyan kell tájékoztatni az ügyfeleiket arról, hogy mennyit buktak azzal, hogy betétben, és nem állampapírban tartották a megtakarításaikat.
Korlátozott a lehetőség az ügyfél pénzének visszaszerzésére, ha az ő aktív közreműködésével szerzik meg azt a digitális adathalászok. A fogyasztó súlyos, szándékos gondatlansága esetén ráadásul a pénzforgalmi szolgáltatónak (pl. banknak) nincs kártérítési kötelezettsége sem. A gondatlanságot, netán csalárd szándékot viszont a banknak kell részletes vizsgálattal bizonyítania. Önmagában a bankkártya vagy mobilbank használata, a PIN-kód megadása vagy az erős ügyfél-hitelesítés még nem bizonyítja, hogy a tranzakciót az ügyfél indította - olvasható az MNB közleményében.
Váratlanul érte az alapkezelőket is a kormány múlt héten bejelentett rendeletcsomagja: augusztus 1-től az értékpapíralapok eszközeinek legfeljebb 5 százalékát lehet befektetni forintban denominált állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (néhány kivétellel), valamint a likvid befektetések egyötödét diszkont kincstárjegybe kell elhelyezni. A lépés várhatóan hatalmas összegeket terel az állampapír-befektetések irányába, valamint egyértelműen versenyhátrányt okoz a befektetési alapok számára. A várható hatásokról, következményekről és a szabályozói hiányosságokról Bánhalmi Gábort, a K&H alapok kezelőjének vezető stratégáját, illetve Móricz Dánielt, a Hold Alapkezelő és Elek Pétert, a Dialóg Alapkezelő befektetési igazgatóját kérdeztük.
Hogy mi kell ahhoz, hogy pénzügyileg sikeresek legyünk? Cselovszki Róbert, az Erste vállalati és pénzügyi piacok üzletág vezetője szerint leginkább önismeretre van szükség, hogy tisztában legyünk a pénzügyi céljainkkal, a vágyainkkal és fel tudjuk mérni, hogy mindehhez milyen befektetési portfólió passzol. A szakember szerint, ha valakinek van havi rendszerességgel pár tízezer forintja, érdemes azt befektetni, nem kell több százezres vagy milliós kezdőtőke, ha valaki pénzügyileg is kipróbálná magát.
Érdekes eredményt hozott az Allianz felmérése, amely szerint a férfiak több bevétellel, több megtakarítással rendelkeznek, mint a nők, ráadásul magabiztosabbnak is tartják magukat a pénzügyekben. Az eredményekszerint minden második magyar tudatosnak tartja magát ezen a téren, ennek ellenére az összkép nem túl jó: a magyarok mintegy 80 százaléka ugyanannyi vagy kevesebb pénzből él, mint az elmúlt 2-3 évben, és csak 16 százalékuk tudta növelni a pénzügyi tartalékait. Ami még lesújtóbb: közel 18 százalék az elmúlt évek nehézségei miatt felélte megtakarításait, több mint 15 százaléknak pedig nem volt, és most sincs semmiféle vésztartaléka.
Egyre több kutatás szerint a pénzügyi influenszerek térnyerésének köszönhető az, hogy sok befektető saját kezűleg próbál pénzt keresni, és nem bízza azt pénzügyi szakemberekre. A gond csak az, hogy a többség nem tudja eldönteni, jó vagy rossz befektetési tanácsot kapnak-e az influenszerektől, miután azok pénzügyi képzettségével is sokszor gondok vannak.
KiberPajzs néven közös oktatási és kommunikációs együttműködést indított a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, az NMHH, az NBSZ-NKI, illetve az ORFK, melyhez az Igazságügyi Minisztérium korábbi bekapcsolódását követően ma a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága is csatlakozott. A digitális pénzügyi bűnözők elleni közös aktív fellépés elengedhetetlen, hogy az ügyfelek az érzelmi manipulálására és a megtévesztésére alapuló csalási mintázatokat felismerjék. A KiberPajzs együttműködés alapító és csatlakozó szervezetei a pénzügyi tudatosság erősítése, a kiberkockázatok minél hatékonyabb kezelése érdekében fogtak össze.
A Magyar Nemzeti Bank és a Pénziránytű Alapítvány egy közös innovatív kezdeményezéssel, a megújult Diákszéf mobilapplikációval kívánja erősíteni a 8-14 éves korosztály pénzügyi tudatosságát a digitális világban. Az MNB által üzemeltetett, kereskedelmi banki partnereket is bevonó Diákszéf mobilapplikáció megújult verziója már valódi pénz kezelésére is képes. Így az Európai Unióban a Diákszéf kezdeményezés az első, lakossági ügyfelek számára is elérhető digitális jegybankpénz pilot projekt.
A magyarok 70 százalékának van vésztartaléka, de csak 20 százalék az, akinek a három havi fizetését meghaladja – derült ki az Allianz sajtóeseményén.
"Ezek a mai fiatalok…” Hányszor hallhatunk ilyen felütéssel múltidéző, és közben enyhén dorgáló hangvételű anekdotákat, és bizony az a helyzet, hogy ezt most már a 40-50-es éveikben járók szájából is lehet hallani. Nem véletlenül, felnőtt ugyanis egy új nemzedék, egy-két éve már a Z-generációsok kopogtatnak a munkaerőpiac ajtaján és teszik mindezt egy olyan környezetben, amit egy világjárvány és egy tőlünk alig párszáz kilométerre zajló háború tesz egészen bizonytalanná. Frissen kiszabadulva az egyetemről hogyan tudunk előre tervezni, hogyan tud pénzügyileg tudatosan alakulni az életünk, mit várunk el a bankoktól, milyen trendeket érdemes követni, és mikhez nem szabad bottal sem hozzányúlni? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Mohos Kristóffal, a Portfolio részvényrovatának elemzőjével, aki Z-generációsként és tőzsdei megközelítését előtérbe helyezve beszélt többek között a megtakarítások miértjéről és hogyanjáról.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni ?
Macron szerint Európának saját védelmi stratégiát kell kialakítania.
A támadásra napokon belül sor kerülhet.
Ez lesz az Emirates otthona.
Dőlnek a hőmérsékleti rekordok.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
